Hét érdekes megfigyelés a parkolási rendszerek fejlesztéséhez Hollandiából

A belvárosi területeken jelentkező parkolóhelyhiány nem csak a közlekedésben okoz problémákat, hanem az élet más területein is. Ha nem tudunk rendezett körülmények között – gyorsan és kényelmesen – leparkolni, az késésekhez, tilosban parkoláshoz, sőt rossz esetben mikuláscsomaghoz is vezethet. Pedig a parkolóházakban sokszor vannak még szép számmal üres parkolóhelyek, az üzemeltetők, pedig tárt karokkal várják – várnák az autósokat.

A parkolási szokások befolyásolására több lehetőség is kínálkozik. Például lehet ez valamilyen állami szabályozás, törvény vagy rendelet, infrastruktúra (parkolóház és mélygarázs) építés, vagy valamilyen akció, de akár még jutalom is. Az okosság abban van, ha az üzemeltető tud olyan megoldást kínálni az autósoknak, ahol a saját költségei és az ügyfél oldalon elvárt hatások egybevágnak és mindez még igazodik is az adott helyzethez.

Egy most közzétett – a holland CROW (Tudásplatform az infrastruktúra, a közlekedés, a közlekedés és a közterület számára) által készített – parkolási szokásokról szóló tanulmány teljes áttekintést ad az e témában rendelkezésre álló releváns szakmai ismeretről, konkrét esetekkel is alátámasztva.

A kulcsfontosságú tanulságok sokszor elméleti ismereteken, máskor gyakorlati példákon, megint máskor pedig, amolyan jól bevált ökölszabályokon alapszanak.

Íme hét irányelv a CROW tanulmányból, optimális parkolási rendszerek kialakításához:

1. PARKLÓHELY FOGLALÁS: a parkolóhely foglaló (pre-booking) rendszerek 50%-al képesek csökkenteni a parkolóhely keresgélés során az autóval megtett távolságot – ahhoz képest, amikor vaktában keresünk parkolóhelyet.
2. ÁR/ÉRTÉK ARÁNY: a 80% -os átlagos kihasználtság azt jelenti, hogy a parkolóhelyek kihasználtsága megfelelő és a parkolóhely keresésére fordított idő optimális. A 60%-nál kisebb kihasználtság azt jelenti, hogy adott parkolási zónában az árak „túl magasak”. A 90%-nál nagyobb kihasználtság azt jelenti, hogy adott parkolási zónában az árak „túl alacsonyak”.
3. REJTETT KAPACITÁSOK: az összes parkolóhely kétharmada nyilvános, egyharmada pedig privát. Azt feltételezve, hogy a privát a parkolóhelyek (parkolóházak, mélygarázsok) fele általában sajnos üres, a parkolási kapacitás akár 20%-kal is növelhető egy adott területen.
4. FIZETÉSI SZOKÁSOK: azok az autósok, akik távozáskor – a parkolás végén – távozáskor fizetnek, átlagosan 7%-kall tovább parkolnak.
5. SZABAD KAPACITÁSOK: napközben a bevásárlóközpontok, irodaházak, oktatási és más intézmények parkolóiban a szabad parkolóhelyek aránya 10-15%. Ugyanezek a parkolóhelyek az éjszaka folyamán üresek és így – már évek óta – kihasználatlanok.
6. PARKOLÁS IRÁNYÍTÓ TÁBLÁK: az autósok 56%-a veszi észre a parkolásiránytó táblákat, de csak 12% az, aki hajlandó is a táblák iránymutatását követni.
7. ÜGYFÉLHŰSÉG PROGRAMOK: a parkolási ügyfélhűség programok – egy ügyfélre vetítve – kb. 2-6%-os éves bevételnövekedést eredményeznek.